már nem fáj a derekam

Háromórás eposz a Benjamin Button, de többnek tűnik.
Zsibbadásig közhelyes minden jelenete és közben olyan igazságokkal traktál mint a Forrest Gump. Nem is értem hol van Tom Hanks, ott kéne könnyeznie a naplementében. Minden eleme kiszámítható, a terhes nő persze legurul a lépcsőn, a nagyreményű balerinát baleset éri, a lufi felszáll a felhőkbe. És ami az igazi bűne, hogy egy alapvetően érdekes ötletet (visszafelé fiatalodik az ipse) úgy mesél el, hogy szinte semmi, de semmi jelentősége nincsen a történet szempontjából. Élete „hajnalán” éppúgy él meg egy felkavaró viszonyt egy férjes nővel, mint tenné azt bármelyik másik hapsi, ésatöbbi. Leszámítva talán a könnyfakasztó utolsó tíz percet, az egész igen bárgyú és ráadásul dögunalmas.