donlouis

...photoblog...

kedd, április 15



Habár a Titanicot végül egy izlandi film nyerte, a mexikói szekció megint igen erős volt. Főleg a két kamaszról szóló Felégetett hidak volt ütős. Francisco Franco elsőfilmes, eddig csak a tévének rendezett, és kicsit érezhető is a nagy igyekezet, és hogy annyi mindent el akar mondani, annyi ötletet be akar zsúfolni.


De aztán végül működik, valószínűleg azért, mert nemcsak profi, de személyes is. A két srác elválása a buszpályaudvaron, hát igen, azt nem lesz könnyű elfejteni.

3 Comments:

At 11:18 du., Anonymous Névtelen said...

Döbbenten konstatáltam, miután megtaláltam a blogod a bloglinkről, hogy a közelmúltad említésre érdemes kultúreseményei szinte pontról-pontra ugyanazok voltak, mint nekem és a páromnak. Itt ötlött fel bennem, hogy esetleg te lehetsz ő vagy én. :)
A Felégetett hidak nekem is nagyon tetszett, különösen az olyan apró gesztusok miatt, mint a házat lassan elárasztó hangyák. Az Ellenséges vágyak és a Nem vénnek való vidék úgyszintén nagyon jó volt. Az Alföldi-film nekem eleinte tetszett, de lebeszéltek róla (a Pánikot láttad?). A Pesti Esti előadásán nagyon jól szórakoztam.

 
At 3:57 du., Blogger donlouis said...

Nos, ha esetleg járunk, akkor mindenképpen értesíts, kérlek :)

Pánik? Az melyik is? Igy hirtelen nem ugrik be, szóval valószínűleg nem láttam (bár...:)

 
At 10:10 de., Anonymous Névtelen said...

Till Attila filmje. Ha nem láttad, szerintem érdemes megnézni egyszer - magyar filmre már nagyon régóta ez volt a legtöbb jó, amit elmondhatok.
Bár igazából azt sem tudom, vetítik-e még.

 

Megjegyzés küldése

<< Home