A Chungking Express előképének is felfogható Wong Kar-Wai filmje, és nemcsak azért mert itt is feltűnik a szimpatikus rendőrsrác, aki mintegy ellenpontozza a környező világ hidegségét. Még 1991-ben forgatta a Days of being wild-ot (magyarul még kevésbé megjegyezhetően semmitmondó a cím). Karvaly az egyik kedvenc rendezőm, pedig istenuccse nehéz lenne elmesélni bármelyik filmjének a sztoriját, persze azon túl, hogy mind a szerelemről szól.
Fura mód ez a korai filmje még jóval agresszívabb mint a későbbiek, talán túlzottan is. Az üzenet a soha le nem szálló, senki mellett ki nem kötő mesebeli madárról pedig olyan személyes, amit nem könnyű most végignézni. A jéghideg közönyösség mögött annyi gyengeség van, olyan iszonyú vágy a szeretetre, ami szükségképpen torkollik bele a legdurvább erőszakba.

Sajnos a kedvenc jelenetemről nem találtam képet: a közönséges lány, akit szintén elhagyott, szenvedő magányában, szájában cigarettával szinte ráborul egy asztallapra, de mégsem ér hozzá. Hosszan kitartott, gyönyörű kép, benne van minden.