Bill Murray szerencsés fickó – annak idején bugyuta vígjátékokban játszott zsinórban (Ghostbusters…) és ha történetesen a Charlie angyalai forgatásán fának megy, nem sokan emlékeznének rá. Az elmúlt években viszont 4 nagyon fontos filmben főszerepelt. Tegnap is kiütött. Ugyanaz a blazírt, kiégett, cinikus pofa, és a filmek valahogy egyre sötétebbek. The Royal Tenenbaums, Lost in translation, Life aquatic. Happy end sose volt.A Broken Flowersben Jarmusch zseniálisan épít fel párhuzamos életlehetőségeket. Murray, az agglegény, végigjárja a házasember útját miközben sorra veszi húsz évvel korábbi szerelmeit. Pedig csak egyetlen nőről van szó. Végignézhetjük 20 közös évüket: egyre keményebb és egyre reménytelenebb. A még incselkedő Lolita, a működő kapcsolat, az elhidegülés a vacsorán, aztán már titkolózás, megszűnnek a közös élethelyzetek, gyűlölet, agresszió, temető. A végén pedig, ahogy lennie kell, a gyereke is megtagadja az apját. De hogy ne ijedjünk meg annyira, Bill mintegy felriad, és megnyugodhatunk, ez csak gondolatkísérlet volt. Valójában élheti tovább magányos, nyomorult agglegényéletét. Van választás.
Persze, ez csak film. Biztos lehet az élet másmilyen is :)
posted by donlouis @ 14:12
10 Comments:
nem ertek egyet veled. happy end- szerintem volt, ha nem is a hetkoznapi ertelemben, mindegyik filmben, amit mondtal. szerintem az eleg nagy happy end, amikor az ember picit jobban atlatja kivulrol az eletet valami miatt hirtelen, mert az eselyt ad arra, hogy valtoztasson. en ennel nagyobb happy endet nem annyira tudok elkepzelni, legalabbis a valosagos eletben (persze a filmvilag fantaziaszulemenyes eleteiben LEHET szokvanyos elcsepelt unreal happy end)
Nagyon ügyes levezetés. De ki adta föl a levelet? Én még mndig itt vagyok leragadva.
az indexen - ahelyett hogy utananeztek volna - lehuztak,merthogy koppintja a coppola filmet. ha utananeznek, megtudhattak volna, hogy jarmusch volt az elso, csak neki hosszabb ideig tartott osszeszedni ra a penzt. persze, ez nem mentseg.
Rá se kattintottam a linkre. Méghogy a legrosszabb filmje... Nem tudják, mit beszélnek.
Nem hiszem. Minden filmben a magányba tér vissza, különösen ebben. Ha emlékszel az arcára a végén... no, ez az ember csak abban lett megerősítve - előtte is tudta - hogy mennyire magányos. De boldogabb, az nem lett. Ha voltak is illúziói, hogy boldogabb élete lehetett volna, ha a másik utat választja, akkor most azt is elvesztette.
A levél csak ürügy. Az index kritikája meg szánalmas. Az a csaj semmit sem értett belőle.
boldogabb... olyan nincs is, ezt mar mindenki tudja. es hogy tilda swintont idezzem, a magany az ami van, akarmi is van.
de ha valaminek a tudataban megerosodott, szerintem az is egy lepes mar. az mar egy ajtonyitas, ha van ereje hozza.
persze alapvetoen ertem, mit mondasz, de nekem ez a film akkor se egy negativ szar. nekem ez nem negativ vegkimenetel (maximum, megengedem, a zerohoz kozelit)
nekem minden jarmusch film pozitiv, meg akkor is amikor william blake a halalan tovauszik a folyon a csonakban. legalabb szep halal. es meg is tett erte valaki valamit.
megnéztem volna szívesen, de elmondtad a sztorit.... nem baj. úgysem tudom megnézni.
ja, és nem tudom, hogy mi bajod a Ghost Busters-szel??!! ne sziggyad vazze! hee??!!
Ja, első férfi szerelmeim tkp. a szellemirtók voltak, ennyi év után elárulhatom. Jah, egyszerre néggyel kezdtem.
kedves schwert,
poirot-val ellentétben ebben a filmben nem lehet lelöni a poént:) szóval nyugodtan nézd meg a kinti multiplexek valamelyikében, értő közönség mellett - biztos szivesen kommentálják majd hangosan :))
Megjegyzés küldése
<< Home